A cukorbeteg láb valójában a cukorbetegség két szövődményének is következménye lehet, és a gyógyulás kulcsa ezek megkülönböztetése, pontos meghatározása. A kettő közül gyakrabban fordul elő, hogy az idegek károsodása, vagyis a neuropátia áll a háttérben, és csak ritkábban okozza érszűkület.

Először tehát alapos kivizsgálással fel kell tárni a panaszok valódi kiváltó okát, és meg kell határozni, hogy milyen stádiumban van a szövődmény, mert ettől függ a kezelés. Ha például érszűkület miatt alakultak ki a sebek, az erek sebészeti eljárással történő helyreállítása is szóba jöhet egy bizonyos stádiumig. 

A diabéteszes lábhoz vezető másik ok a neuropátia: ez könnyen kezelhető, ha időben észreveszik! Ilyenkor először a vércukorszintet kell ellenőrizni és rendezni, és el kell kezdeni az idegbántalom gyógyszeres kezelését. Ha már kialakultak a sebek a lábon, akkor ezeket sem lehetetlen meggyógyítani: antibiotikummal, a seb szakszerű ellátásával. De mint minden betegségnél, itt is sokkal könnyebb a megelőzés, mint a gyógyítás: nem szabad hagyni, hogy a neuropátia diagnosztizálatlan maradjon, és a lábon sebek, fekélyek alakuljanak ki.

Lássuk tehát, hogy mi is az a neuropátia, és mik a tünetei?

Neuropátia, vagyis idegbántalom esetén megsérül az idegek védőburka, az idegrostok károsodnak, végül elpusztulnak.

A neuropátiának ugyan számos oka lehet, de a cukorbetegeknél leginkább akkor alakul ki, ha nem sikerül a vércukorszintet jól beállítani és a normális értékek között tartani. A vérben keringő felesleges cukor az, ami hosszú távon roncsolja az idegeket.

Sajnos a neuropátiát nehéz észrevenni, a tünetei szerteágazóak lehetnek, és eleinte enyhék, nem tűnnek komoly problémának. Amikor már egyértelműek és zavaróak, akkor már előrehaladott állapotban van a betegség. Ezért nagyon fontos, hogy ha ön cukorbeteg, akkor tünetek nélkül is végeztesse el a neuropátiaszűrést rendszeresen, amit a háziorvosánál, vagy a neuropátia centrumokban tehet meg!

Miből gyanakodhat arra, hogy esetleg neuropátiája van? 

• A végtagok végein harisnya, kesztyű elrendezésben zsibbadást, bizsergést, tűszúrásszerű fájdalmat érez. E tünetek jellemzően éjszaka, nyugalomban jelentkeznek. Sok esetben egy közömbös érintés – például a hálóruha, vagy a takaró érintése – váltja ki őket. 
• Ok nélkül szaporává válik a szívverése, felálláskor gyengeséget, izzadást, szédülést tapasztal. 
• Nem érez fájdalmat, meleget, tapintást a talpán, kezén.
• Gyakran elveszti az egyensúlyát. 
• Gyakran ég a gyomra, gyakran van hányingere. 
• Éjszakánként gyakran van hasmenése. A rendszeres székrekedés is lehet tünet. 
• Gyakran van vizelési ingere, nem tudja szabályozni a vizelést visszatartó izmait. 
• Az impotencia és a merevedési zavar is lehet az idegbántalom tünete. 
• Étkezésekkor erősen izzad.
• Megfelelő világítás ellenére sem lát jól, nehezen vezet éjszaka. 
• Gyakran fáj a nyaka, háta, dereka. Izmai elgyengültek. 

A neuropátia az idegszál károsodásából fakad. Az idegszál azonban nagyon hosszú, magja a gerincvelőben van, és pl a lábon a lábujjunk végéig tart, ezért nagyon esendő, és a vége felől kezd károsodni. A neuropátia kezdeti stádiumában a lába érzéketlenné válik, ok nélkül zsibbad, a járása elbizonytalanodik. Néha megmagyarázhatatlan fájdalmat, égő érzést, lüktetést érez, pedig a lába nyugalomban van. Később elveszti a fájdalomérzékelését: nem veszi észre a sérüléseket. Bizonyos esetekben kórosan megváltozik a lábfej formája. A cukorbetegeknél gyakran alakulnak ki ortopédiai deformitások – kalapácsujj, lúdtalp, bütykök – mert nemcsak az érzőidegeik károsodnak, hanem a mozgató idegek is, ami miatt a lábizmok és szövetek is sorvadnak.

A neuropátia egy másik fajtája: az autonóm idegrendszer károsodása miatt csökken vagy teljesen megszűnik a láb verejtékezése, és kiszárad a bőr. Ezért repedezetté válik, és ezek a mikrosebek ajtót nyitnak a baktériumok előtt. Ugyancsak az autonóm idegrendszer megbetegedésének következménye, hogy az erek nem tudnak a hőmérsékletre reagálva szűkülni vagy tágulni, vagyis romlik a láb vérkeringése, puffadttá, vizenyőssé válik.

Ugyan az idegkárosodás önmagában nem okoz sebeket, fekélyeket, de a beidegzést vesztett szövetek könnyebben kisebesednek, és e sebek elfertőződnek. A legjellemzőbb, hogy a saját testsúlyunk okoz a lábon – különösen a talp elülső részén, az ujjak mögötti területen – sérülést. A lépés bizonyos fázisaiban ugyanis nagyon nagy nyomás nehezedik e területre, amit egy egészséges láb gond nélkül elvisel, de neuropátia esetén a kóros nyomásváltozás kisebesedéssel fenyeget. 

A felsorolt okok miatt kialakuló apró, felületes sebek – akár egy cipő okozta vízhólyag – nem úgy gyógyulnak, mint az egészséges embereknél. Egyre nagyobbak és mélyebbek lesznek, áttörik a bőr rétegeit, és elérik a mélyebben lévő szöveteket, majd csontvelőgyulladást okoznak. A sebek következménye lehet végső esetben az amputáció, melynek valószínűsége függ a seb elhelyezkedésétől, mélységétől, az érszűkület hiányától vagy meglététől, az idegkárosodás fokától. 

Hogyan előzheti meg a neuropátiát és a diabéteszes láb kialakulását? Először is tartsa be az orvosa utasításait, amelyek a táplálkozására, életmódjára, gyógyszereire vonatkoznak. De még a legfegyelmezettebb betegeknél is kialakulhat a neuropátia, ezért nagyon fontos, hogy még tünetmentesen is menjen el évente szűrésre. Ha ezt megteszi, nagyon korán észre fogják venni a bajt, amikor még könnyű beavatkozni. Fontos tudnia, hogy mivel eleinte nem biztos, hogy vannak tünetek, illetve mivel sokszor az érzékelés megszűnése a tünet, amit pedig nem lehet észrevenni, csak a szűrés zárhatja ki teljes biztonsággal a neuropátiát. Az öndiagnózis nem jelenthet megoldást!

Tegyen meg mindent a diabéteszes láb megelőzése érdekében!

• Mérje rendszeresen és tartsa a céltartományban a vércukor, a HBA1c és a vérzsír szintjét!

• Őrizze meg a normál testsúlyát!

• Mozogjon rendszeresen!

• Tornáztassa lábfejét!

• Vizsgálja meg alaposan a talpát minden nap!
• Járjon rendszeresen kontrollra, szűrésre!